Kutatóegyetemi programot indított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) - jelentette be Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja. A program két erős alapra támaszkodik: az egyik, hogy a Műegyetem pályázaton 3 évre szóló „kutatóegyetem" minősítést nyert, a másik egy 2 milliárd forintot meghaladó TÁMOP támogatás. (A kutatóegyetemi cím nyerteseit - BME, ELTE, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem - a Parlamentben hirdették ki 2010 áprilisában.)

A kutatóegyetemi program célja, hogy a BME küldetését - az alap- és alkalmazott műszaki, természettudományos és gazdasági kutatást, valamint a felsőfokú oktatást -- az eddigiekhez képest magasabb színvonalon teljesítse. A program megvalósításához az elkövetkező két évben 2,88 milliárd forint európai uniós és hazai támogatást kap az intézmény. A pályázat keretében a Műegyetem öt kiemelt kutatási területet határozott meg: fenntartható energetika; járműtechnika, közlekedés és logisztika; biotechnológia, környezet- és egészségvédelem; nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány; intelligens környezet és e-technológiák. Ezen területeken belül a humánerőforrás fejlesztése, az egyes kutatási területeken folyó szakmai munka, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztése áll a támogatás középpontjában.

Jelenleg folyik a kutatás-fejlesztési stratégia készítése; bemutatása október utolsó hetében várható. Fontos feladat, hogy a kutatásokba bevont szervezeti egységek, illetve a munkában részt vevő mintegy 400 egyetemi kutató, valamint 200-300 hallgató és doktorandusz ne egymás mellett, párhuzamosan, hanem együttműködve, az erőforrásokat hatékonyan kihasználva dolgozzon. Hasonkóképpen nélkülözhetetlen a kooperáció más oktatási és kutatási intézményekkel, illetve az ipar szereplőinek bevonása.

A kutatóegyetemi programról negyedévenként kell teljesítésigazolást adni, ez alapján történik az elvégzett munka utófinanszírozása.

A BME szervezetet hozott létre a kutatóegyetemi program összefogására. A projekt vezetője Kovács Kálmán, szakmai vezetője Tömösközi Sándor.

Charaf Hassan, az intelligens környezet és e-technológiák terület szakmai vezetője rámutatott: a BME-nek mint az egyetlen műszaki kutatóegyetemnek kiemelt hangsúlyt kell fektetnie az alkalmazott kutatásokra, a problémák mérnöki megközelítésére.