AutóPRO - profi és prominens

Pálinkás József, az MTA elnöke.

Egy nappal a konferencia előtt már nem lehetett regisztrálni a Hogyan tovább Műegyetem című konferenciára, s joggal: zsúfolásig megtelt a Műegyetem díszterme a plenáris ülés kezdetére. Péceli Gábor rektor köszöntő szavai után Pálinkás József, az MTA elnöke szólt a résztvevőkhöz. Mint ismeretes, öt egyetemet neveztek meg, ahol a tudományos kutatások dominálnak, s a szónok őrült annak a programnak, amit ezúttal megtárgyal a konferencia, s a miből ő egyet ismer részletesen. Úgy vélte: az ország vezető egyeteme lehet az intézmény, amely hagyományaiból gyökerezik.

Fónagy János államtitkár felszólalásában gratulált a tavasszal elnyert kutatóegyetemi címhez. Úgy vélte, ez nem csak elismerés, hanem előlegezett bizalom is. És feltétele, illetve segítője a sikeres uniós pályázatoknak. – Tény, hogy több mérnökre, informatikusra lenne szükség, mint ahányan most tanulni tudnak – mondta. Szerinte a vitatott PPP-beruházások előnytelenek voltak a felsőoktatási intézményeknek. Egy százalék alatt van  a GDP-arányos kutatásra fordítható összeg, s ez kevés az uniós 1,5 százalékos átlaghoz hasonlítva, de biztató jel, hogy Magyarország vállalta, 2020-ig 1,8 százalékra növeli ezt az arányt.

Az elnöki asztal. Péceli Gábor rektor köszöntőt mond.

Tenk András a Magyar Mérnöki Kamara képviselője az irányváltás szükségességéről beszélt. Az egyetemnek is tudni kell, mit, hogyan, kivel szeretne – a piac igényinek megfelelően. A kamara sem támogatja a tömegszerű, alacsony minőségű képzést, s javaslatokat is tett közzé a felsőoktatással kapcsolatban. Sajnos ma a mennyiségben érdekeltek az intézmények. Elégtelen a középiskolai képzés színvonala. Nulladik szemesztert javasolnak, ahol felhozzák nyelvből és egyéb tantárgyakból a bejutott diákokat. Szerinte a tapasztalt gyakorlati mérnököket nem sikerül bevonni a képzésbe, s ebből lesznek az életidegen mérnökök – vagyis a rossz termék.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, beszélt a tehetséggondozás felelősségéről, s arról, hogy olyan kutatási eredmények szülessenek, amelyek alkalmazható a gazdaságban.

Az első kutatási terület, a fenntartható energia kérdéseit Gróf Gyula egyetemi docens ismertette, a másodikat, Járműtechnika, közlekedés és logisztika címmel Varga István foglalta össze a plenáris ülésen. Az utóbbi hangsúlyozta, a közlekedésben is megjelenik a fenntarthatóság, az ipar mellett ez a második nagy szennyezőforrás. Itt vannak ugyan az alternatív hajtások, a belsőégésű motorok azonban még évtizedekig köztünk lesznek.

Biztonság, környezetvédelem és gazdaságosság – három nagyon fontos pillér, amit figyelembe kell venni, s ezzel kapcsolatban a megoldásokat 6 kutatási területbe sorolták:

– Energiahatékony és környezetvédő járműtechnológiák
– Intelligens járműtechnológiák
– Intelligens közlekedési rendszerek
– Hatékony közlekedésüzemeltetés és gazdálkodás
– Integrált logisztikai rendszerek
– Menedzsment rendszerek

Hat kar 15 tanszékének együttműködésében valósul meg a program, 23 témát ajánlva, 8 projektben kibontva. 2-5-10 éves jövőképet fogalmazott meg az egyetem: hazai piacvezető és jelentős régiós szereplő legyen, korszerű eszközparkkal. Komoly laboratóriumi fejlesztések szolgálják a kutatóegyetemi programot.

Zsúfolásig megtelt a BME díszterme.

Lepsényi István, a Knorr-Bremse vezérigazgatója, mint felkért hozzászóló a kutatóegyetemi stratégiával kapcsolatban két fontos szempontot említett. Egyrészt, a hazai vezető szerep mellett Európában is megkerülhetetlen legyen a Műegyetem. Másrészt, nem csak a publikációk száma, hanem a gyakorlatban megvalósult kutatások számítanak igazán. Jól meghatározott stratégia elképzeléseket lát az egyeteme, de talán túl sokat akar megvalósítani, ezért priorizálni kell. Például meghatározni, mi az amiben a BME Európában elismertségre tör, minél elegendő a szinten tartás. És fontos a harmadik is, ahol fel kell zárkóznunk, például a logisztikában.

Lepsényi István fontosnak tartja, hogy az egyetem pro-aktív akar lenni az ipari kapcsolatokban. A járműgyártás 25 százalékban járul hozzá az exporthoz, nagy munkaadó, második, harmadik körös beszállítókkal. Kutatásigényes ágazat, s ebben Európa meg is előzte Amerikát – abban is, hogy a fejlesztéseket ma már „kiteszik” a beszállítókhoz.

Javasolta, hogy szélesítse a nemzetközi kapcsolatokat az egyetem a fejlődő régió országaival. Erősödjön a szakosodás, Győr, Miskolc, Kecskemét, felsőoktatási intézményeiben, hogy csökkenhessenek a párhuzamosságok. Úgy vélte, nagyobb átjárást kell teremteni az egyetemek és a vállalatok között, s ő ennek egyik példája, mint egyszerű iparos, aki felszólalhatott a konferencián.

Németh Huba a belsőégésű motorokról beszélt.

A Járműtechnika, közlekedés és logisztika délutáni szekcióülésén Kulcsár Béla dékán foglalta össze a közlekedési kutatások legfontosabb szempontjait a BME-n. Beszélt szűkebb szakterületéről, a logisztikáról, mégpedig a Mercedes kecskeméti gyárával kapcsolatban. Utána Bokor Zoltán szólt a stratégiáról, amely úgy kezdődött, hogy kerestek közlekedési jövőképeket. De nem találtak, így hát alkottak maguknak, először 2050-re, majd visszabontva 2020-ra, hogy hova szeretnének eljutni. Az előadó itt röviden végigvette a délelőtti plenáris ülésen felemlegetett hat kutatási területet.

Német Huba a belsőégésű motorok hatásfoknöveléséről beszélt. Miért foglalkozunk még hosszú- és középtávon a belsőégésű motorokkal? Mert hatékony és versenyképes, hangzik a rövid válasz. Az ipari szereplők és a tudományos világ is több évtizedet ad még ennek, ha nem is tisztán, hanem kombinálva. Tehát középtávon még mindenképpen jelentős téma a belsőégésű motor.

Az előadó az első projektet, a belsőégésű motorok légmenedzsmentjét külön is részletezte, a cél természetesen az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Hasonlóképpen, mint a motorok üzemanyagellátó-rendszerének korszerűsítése – üzemanyag-szivattyúval kapcsolatosan „alapkutatások” és folynak a BME-n. A harmadik projekt az égéstérmodellekkel foglalkozik, a diákon láthatók voltak a megoldás irányába tett első lépések.