Hogyan tovább, Műegyetem?
Az intelligens környezetek és e-technológiák terület gyakorlatilag a Műegyetem infokommunikációs kutatási stratégiáját takarja. A stratégia összhangban van az Európai Unió IKT stratégiájával, az új Széchenyi Tervvel és a Digitális Magyarország programmal. Charaf Hassan, a kutatási terület vezetője kiemelte: szem előtt kell tartani, hogy a BME-n folyó egyedi kutatások nem az íróasztalfióknak készülnek. Ezért is oly fontosak az ipari kapcsolatok és a tudástranszfer. A BME-nek univerzális rendszerintegrátorként kell működnie, összefogva az informatikát, a távközlést és a tartalmat.
A BME IKT-stratégiája szerethető az ipar részéről - fogalmazott Laufer Tamás, az IVSZ elnöke. Véleménye szerint prioritásokat kell kijelölni annak érdekében, hogy egyes területek valóban az élvonalba kerüljenek.
A BME - ötödmagával -- 2010 áprilisában nyerte el 2 évre a kutatóegyetemi címet. Ennek nyomán évi 1,5 milliárd forint támogatással (TÁMOP) gazdálkodhat. Ezen összeg egyenlő arányban oszlik meg a humán erőforrás (kutatói életpályamodell, utánpótlás-nevelés), a kutatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra és a szakmai területek kutatási tevékenységének fejlesztése között.
A Computerworld kérdésére, hogy a kutatóegyetemi státusz milyen hatással lesz az oktatásra, a hallgatói létszámra, Péceli Gábor így válaszolt: várható a műegyetemi diploma presztízsének növekedése. Remélhetőleg a jövőben a mainál több fiatal dönt a műszaki és a természettudományok, illetve a BME mellett. A Műegyetem az MSc képzésre szeretne fókuszálni. Nem a túl nagy létszám, hanem inkább a válogatott csapat a cél. Csak akkor várható a létszám növekedése, ha a belépő hallgatók minősége drámaian javul.
0 hozzászólás
Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.