 Péceli Gábor
A BME-nek mint kutatóegyetemnek határozott törekvése, hogy az innováció kiemelkedő hazai felsőoktatási intézménye legyen, és európai elit egyetemmé váljon – hangsúlyozta Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. A cél felé vezető út egyik mérföldköve lehet az április 16-án elnyert kutatóegyetemi cím, és az ezzel járó közel hárommilliárd forintos TÁMOP pályázati összeg.
– Több riválisukkal szemben a BME valamennyi karával együtt nevezett a pályázatra. Miért éppen ezt a stratégiát választották?
– Viszonylag rövid vita volt csupán az egyetemen erről, és végül egyhangúlag úgy ítéltük meg: valamennyi karunk rendelkezik olyan kutatási tevékenységgel, illetve eredményekkel, hogy nem válhat hátrányunkra, ha az egész intézmény egyszerre méreti meg magát. Nem mellékes szempont az sem, hogy a jelenlegi különbségek tovább nőnének, ha a pályázat során kizárólag a legerősebb karokat preferálnánk. Megítélésem szerint az egyetem fejlődését ez a stratégia szolgálja leginkább. Intézményünk komoly múlttal rendelkezik, a kutatóegyetemi cím ennek egyértelmű elismerése.
A BME az ország legjelentősebb mérnökképző egyeteme, ahol együtt jelenik meg az alap- és alkalmazott műszaki-természettudományos és gazdasági kutatás, valamint a felsőfokú oktatás. A Műegyetem egyedülálló esélye és egyben felelőssége abban áll, hogy a fenti kompetenciák összehangolásával komplex kutatási területek művelésére képes.
– Mit jelent az egyetemnek ez az elismerés?
– Elsősorban eddig tevékenységünk elismerése ez a cím, ami határozottan arra kötelez, hogy a későbbiekben is megfelelő színvonalon teljesítsünk. A Műegyetemen folyó oktatás és kutatás minőségét szolgálja – egyebek között – a Magyar Tudományos Akadémiával együtt létrehozott 13 akadémiai kutatócsoport, a közel 30 ezer négyzetméter (hat futballpályának megfelelő) laboratóriumi háttér, valamint az ország itt található legnagyobb műszaki könyvtára.
2010 januárjában pályázat jelent meg
a „kutatóegyetem” minősítés elnyerésére. A három évre szóló címet azok a hazai egyetemek nyerhették el, amelyek az egyetemmé válás jogszabályban rögzített feltételein túlmenően a legnagyobb kutatási-fejlesztési-oktatási potenciállal és a legjelentősebb tudományos eredményekkel rendelkeznek. A pályázókat a kutatási kapacitás, a doktori képzés, a publikációs tevékenység, a k + f bevételek és egy sor egyéb mutató alapján értékelték. Végül öt felsőoktatási intézmény nyerte el a díjat: a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Műegyetem, valamint a szegedi és a debreceni egyetem. A győztesek mind hárommilliárd forintot kaptak a szintén április 16-án, a Parlamentben kihirdetett uniós támogatásból.
A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya meghaladja a 60 százalékot, s a 14 doktori iskolában évente 200 új doktorandusz kezdi meg tanulmányait. Professzorainkra a pályázat elkészítésében is számíthattunk: Stépán Gábor, a Gépészmérnöki Kar dékánja volt a felelős a kutatóegyetemi címpályázatért. Kari képviselőkből és hozzáértő szakértőkből szervezett maga köré egy olyan bizottságot, amelyiknek a munkája erre koncentrálódott. A pályázat következő részének kialakításában pedig szinte minden tanszék részt vett.
Véleményem szerint ez a cím arra kell hogy sarkallja az egyetem vezetőit, hogy a jövőben meghirdetendő versenyben mindig képesnek kell lennünk arra, hogy részt vegyünk és jól is szerepeljünk. Ez pedig rendkívül fegyelmezett és pontos munkát követel majd tőlünk a jövőben. Célunk elérését az elkövetkezendő két esztendőben a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/ KMR-2010-0002 azonosítójú támogatási szerződés segíti mintegy hárommilliárd forint értékben.
– A pályázat szerint szeptemberig kellett kidolgozni a pályázatban szereplő öt kiemelt kutatási témához tartozó stratégiai terveket, és szeptember végéig a beruházásokat is le kellett bonyolítani. Mennyit sikerült megvalósítani ezekből az elvárásokból?
– A Műegyetem a kutatóegyetemi cím elnyerésével egyidejűleg Kutatóegyetemi Programot hirdetett meg, amely az átfogó szellemi potenciál fejlesztése mellett a kutatási infrastruktúra jelentős fejlesztésére és öt kiemelt kutatási terület (fenntartható energetika; járműtechnika, közlekedés és logisztika; biotechnológia, egészség, környezetvédelem; nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány; intelligens környezet és e-technológiák) egyetemi szintű művelésére koncentrál. A BME valamennyi területen úgynevezett horizontális programok keretében fejleszti a kutatási infrastruktúrát, a humán erőforrást, illetve az együttműködési hálózatokat és a nemzetközi kapcsolatait, továbbá kutatás-fejlesztési programokat hajt végre. Az elvárásoknak megfeleltünk, az öt kutatási terület anyagai elkészültek, bírálhatóvá és megvitathatóvá váltak.
– Milyen szerep hárul ebben a folyamatban a rektorra és az egyetem vezetőségére?
– A Kutatóegyetemi Program átfogó egyetemi projekt, amelyet a vezetői értekezlet tagjainak folyamatos kontrollja mellett közvetlenül a rektor felügyel, végrehajtásában mind a nyolc kar részt vesz.
A karok részvételének arányait, kereteit és szabályait pedig a vezetői értekezlet, a kari vállalásokat a karok vezetése (tanszékvezetői értekezlete) határozta meg. A kiemelt kutatási területek konzorciumainak projektszervezetei virtuális tudásközpontok, amelyek feladata a tanszéki kutatócsoportok szakmai hozzájárulásainak egyetemi szintű szervezése és integrálása. Az így szintetizálódó kutatási program szakmai irányítója a gesztor kar által delegált alprojektvezető.
Jómagam a hangsúlyt arra igyekeztem fektetni: ez a cím és a pályázat alapvetően egy eszköz ahhoz, hogy az egyetemen belül a karok együttműködése és a kapacitások feltárása hatékonyabb legyen. Reményeim szerint ennek köszönhetően az egyetem munkatársai szakmailag még elkötelezettebbé válhatnak, és ezzel elindulhat a Műegyetem megújulási, újrapozicionálási programja. Az öt kiemelt terület konkrétan karokon átívelő projekteket jelent, így korábban egymást alig ismerő munkatársak csodálkoztak rá: műszereik, kísérleti eszközeik kölcsönösen használhatók, problémáik pedig számos ponton közösek, ezért van értelme
a közös munkának. Ezt a felismerést szeretnénk a közvélemény elé tárni a november 17-i rendezvényünkön is.
– Amelynek a Hogyan tovább, Műegyetem? címet adták. Jelenleg miképp látják, hogyan?
– Fontosnak tartjuk, hogy partnereinknek bemutassuk, és velük együtt vitassuk meg stratégiai elképzeléseinket. Reményeink szerint a konferencián korábbi és új partnereink egy szellemiségében megújult Műegyetemmel fognak találkozni, és látni fogják, hogy a kutatóegyetemi program keretében megvalósuló szakmai összefogás az egész felsőoktatási intézményt újrapozicionálja számukra. Közvetlen következményként arra számítunk, hogy sokan fognak élni új kapcsolatok építésének lehetőségével, illetve törekedni a régiek megújítására. Lényegesnek tartom azt is, hogy a kutatóegyetemi program apropóján elindított megújulási program a Műegyetem széles értelemben vett feladatait veszi célba, nem csak a kutatást. Úgy gondoljuk, kizárólag ilyen megközelítéssel teszünk eleget szakmailag unikális küldetésünknek.
– Eredetileg a hárommilliárd forint harmadát ez év szeptemberéig kellett elkölteni.
Sikerült ezt a feszes határidőt kitolni?
– Kaptunk némi haladékot: az említett dátum december 31-ére tolódott. Ezzel a közvetlen probléma megszűnt ugyan, azonban a mai közbeszerzési állapotok miatt rendkívül nehéz lesz időben végrehajtani a szükséges lépéseket. Mivel igen szigorú szankciók követik, mindenki jól felfogott érdeke, hogy megvalósítsuk a pályázatban elvártakat. A közbeszerzési pénzek mellett természetesen további költségek is felmerülhetnek: a támogatási szerződés keretében folyó időarányos teljesítések és azok minőségi megfelelőségének szervezésére, az elkülönített projektadminisztrációra, valamint a folyamatok monitorozására és kontrollingjára – a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánjának, dr. Vajta Lászlónak a felajánlását elfogadva – a rektor a VIK szervezeti egységeként működő Egyesült Innovációs és Tudásközpont (EIT) szervezetet kérte fel. Ennek elnöksége az egyetem rektorából, valamint a kutatóegyetemi és az innovációs tevékenységért felelős, rektorhelyettesi hatáskörű dékánokból áll. Az EIT bevonásának a támogatási szerződést terhelő költsége a szerződött összeg 2,11 százaléka, ami a projektmenedzsment bérköltsége.
– A rövid távú célokon kívül milyen távolabbi perspektívát tűzött ki maga elé a Műegyetem?
– A pályázat keretében a BME megalkotta középtávú kutatási stratégiáját, mely szorosan illeszkedik az EU Lisszaboni Programjához, és a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájához. A stratégia alapján részletesen kidolgozott kutatóegyetemi fejlesztési programelemek megvalósítását a korábban már említett EIT koordinálja. A BME kutatás-fejlesztési eredményeinek hasznosítását segíti a technológiai és tudástranszfer folyamatok felgyorsítására tett intézkedéssorozat, amelynek keretében létrehoztuk az EIT-en belül a BME Technológia és Tudástranszfer Irodát. Az iroda működése lehetővé teszi, hogy a BME szervesen bekapcsolódjon a Széchenyi Terv munkahelyeket teremtő innovatív kisvállalkozásokat segítő programjába, kutatási kapacitásának felhasználásával segítse azok termékeinek versenyképes fejlesztését és piacra jutását.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1117 Budapest, Műegyetem rakpart 3.
Tel.: (1) 463-1111 Fax: (1) 463-1110
Honlap: www.bme.hu
|