Vezető: Dán András

Az 50MW alatti kiserőművek igen elterjedtek a világban így hazánkban is, ezek ma már jelentős hányadát adják a rendszer beépített termelői kapacitásának. Kis teljesítményük miatt egyenként nem kezelhetők a rendszerszabályozás számára, de nagy számosságuk miatt igénybevételük szükségessé vált. A kutatási téma egyik célkitűzése ezen erőművek rendszerszabályozásba való bevonásának vizsgálata, az ehhez szükséges szimulációs modell kialakítása. A modellnek alkalmasnak kell lennie a legkülönbözőbb technológiák szimulációjára is, hiszen a kiserőművek között van kapcsolt-erőmű (gázmotoros, gázturbinás, kombinált ciklusú, hulladékégető, biogáz/biomassza alapú), szélerőmű, valamint kisebb arányban víz- és naperőmű is. A modellezést multiágens rendszerrel képzeljük el. A modellezésben nagy szerepet kapnak a sztochasztikus változók (pl. szélsebesség, erőmű meghibásodás), valamint a mesterséges intelligencia.

A Smart rendszerek optimális beépített kapacitásának meghatározása függ a lokális fogyasztástól is, valamint az adott terület sajátosságaitól: mekkora a teljesítményigény, milyenek a jellemző megújuló energiaforrások (szél/víz/nap), milyen a hálózatban elfoglalt helyzete. A kutatási munkában választ keresünk arra, hogy az elérhető technológiák miként tudják a változó fogyasztást kiegyenlíteni, valamint mekkora szükséges energiatároló kapacitása.

A fogyasztók befolyásolásában a rendszerszintű és a mérlegköri szintű szabályozási feladatok szempontjából – tekintve a fogyasztók által képviselt tárolókapacitást – komoly tartalékok vannak, amelyek nagysága várhatóan tovább bővül a villamos autók tömeges elterjedésével. E tárolókapacitások összehangolt használata (a közvetett vagy közvetlen fogyasztói befolyásolás optimalizálása) képezi a kutatási feladat tárgyát, a „Smart Grid, rendszerterhelés kiegyenlítése (elosztott energiatárolás, fogyasztók befolyásolása), e-mobility (villamos járművek) hatása a rendszerirányításra” stratégiai célok mentén.