Vezető: Koppa Pál

A felületi nanoszerkezetek jelenléte gyökeresen megváltoztatja az anyag és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatását. Célunk a megváltozott fizikai tulajdonságok vizsgálata számítógépes modellezés és optikai méréstechnikai eszközök segítségével, különös tekintettel az alábbi makroszkópikus méretű testeknél nem megfigyelhető jelenségekre:

• Hullámhossz alatti rések és rácsok polarizációs tulajdonságai és anormális transzmissziója
• Felületi plazma polaritonok és fény csatolás félvezető-fém-dielektromos határfelületeken
• Félvezető és fém nanorészecskék abszorpciója, lumineszcenciája és fényszórása

Célunk a megfigyelt jelenségek megértése mellett azok felhasználása konkrét optikai és optoelektronikai eszközökben a napelemektől a fényforrásokon keresztül egészen a szenzorokig. A vizsgálatok során a nanostruktúrák modellezését az elektromágneses hullámterjedés numerikus számításának korszerű eszközeivel (csatolt hullám elmélet, véges differencia módszerek) és a kvantumos tulajdonságok figyelembevételével hajtjuk végre. A modellezésnél törekszünk a különböző szintű új fizikai modellek standard optikai modellező és tervező rendszerekbe való integrálására, hogy azok alkalmasak legyenek konkrét alkalmazások és teljes rendszerek vizsgálatára. A méréstechnikában támaszkodunk a párhuzamos kutatási témákban kifejlesztett illetve felhasznált korszerű technikákra (PMR, LIBS, SPM) illetve a hagyományos optikai méréstechnikára (interferometria, scatterometria, profilometria, ellipszometria, spektrometria stb.). A nanoszerkezetű minták elkészítése tekintetében elsősorban nedves kémiai szol-gél eljárásokat és nanolitográfiát használunk.