Vezető: Varga István

A járműtechnika, közlekedés és logisztika (JKL), illetve azon belül a szállítás a modern, globális gazdaság katalizátora. Az EU-n belül e három terület a GDP közel 15%-át állítja elő, és együtt az egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztató terület. Magyarországon a járműipar különösen dominál, ez adja a magyar ipari termelés 14, az export 25%-át. Minden hetedik munkavállaló a járműiparból, a közlekedés és szállítás (logisztika) ágazatokból kapja a fizetését, és bármely termék árának 1/3-át, esetenként a felét a logisztikával kapcsolatos költségek határozzák meg. 

Jelenleg a BME a komplex K+F problémák integrált megoldására képes a JKL területen, ugyanakkor a szinergikus hatásokban rejlő lehetőségek még csak részben kerültek kiaknázásra. A gazdaság fenntartható fejlődése viszont olyan kihívásokat generál, amelyek folyamatos kutatási igényeket jelentenek a JKL szakterület számára. A kutatási stratégiában azt az eszközrendszert kívántuk meghatározni, amellyel a JKL szakterület erősségeire építve az említett kutatási igényeket, magas szinten vagyunk képesek kielégíteni.

A közlekedéspolitikai megfontolásokból, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatból levezetett átfogó kutatási irányokból kiindulva a következő szakmai területek fejlesztését kívánjuk elérni:

• Az energiahatékonyságot javító és a környezetterhelést mérséklő járműtechnológiák;
• Intelligens járműtechnológiák;
• Intelligens közlekedési rendszerek;
• Hatékony közlekedésüzemeltetési és gazdálkodási rendszerek;
• Integrált logisztikai rendszerek;
• Menedzsment rendszerek.

A humán erőforrás fejlesztés terén általában véve elmondható, hogy a JKL kutatási területen mennyiségi humán erőforrás fejlesztésre a logisztikai szakterület esetében van a leginkább szükség, egyébként a kapacitások (legalább) megtartása indokolt. A minőségi fejlesztés mindhárom részterületen egyaránt fontos. Ezen belül fel kell mérni az utánpótlási lehetőségeket, s a vezető szerepre alkalmas kutatóknál elő kell segíteni.

A kutatási infrastruktúra tekintetében JKL szakterület eszközigénye nem homogén. A járműtechnikai területen elsősorban a meglévő laborháttér műszaki korszerűsítésére van szükség. A közlekedési területen némi mennyiségi fejlesztés is előirányozható a technológiai mellett. Végül, a logisztikai terület az, ahol a leginkább szükség lehet laborfejlesztésre, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A JKL tudományos eredmények jobb hasznosításának érdekében fontos hogy a BME naprakész legyen a gyorsan fejlődő járműipari, közlekedési és logisztikai technológiák, vezetési-szervezési módszerek ismeretében és alkalmazásában, így gyorsan tudjon reagálni a jelentkező műszaki, üzemeltetési és menedzsment problémák megoldására. A potenciális megrendelők egy része nem vagy csak részben ismeri a korszerű megoldásokat és eljárásokat, azaz a proaktivitás új K+F feladatokat eredményezhet a BME számára. 

Az ipari szféra esetén a meglévő kapcsolatok gondozása az elsődleges, bővítésre elsősorban a logisztikai részterületen van szükség. A meghatározó ügyfelekkel stratégiai partneri viszonyra, hosszú távú megállapodásokra célszerű törekedni. Az állami, közigazgatási szféra képviselőivel szemben a proaktív, támogató magatartás indokolt.

A kitűzött kutatási potenciál fejlesztés forrásoldala több oldalról biztosítható. Ezen belül a nemzetközi pályázatok közvetetten járulhatnak hozzá az innovációs potenciál és az erőforrások fejlesztéséhez. Itt az EU K+F keretprogramját, illetve egyéb kutatási programjait kell kiemelni. A hazai pályázatok közül számos kifejezetten a K+F potenciál fejlesztésének támogatására irányul. Támogatás szerezhető laborfejlesztésre, a kutatói utánpótlás időleges foglalkoztatására. A tematikus kiírások keretében pedig adott témaműveléshez kapcsolódva fedezhető a kutatók fizetése, illetve a kapcsolódó dologi költségek, valamint az eszközbeszerzés. A legrugalmasabb forrásfelhasználást a külső megrendelések teljesítése biztosítja. Költségvetési K+F fejlesztési céltámogatásokkal egyelőre nem nagyon lehet számolni.

A JKL stratégia teljesülését rendszeres monitoring tevékenységgel kell követni. A monitoring operatív eszközei az előrehaladást mérő indikátorok. A célértékek elemzésére évente kell sort keríteni, amikor a JKL projekt vezetősége értékeli az eredményeket. Eltérés esetén meg kell vizsgálni az okokat, s meg kell határozni a korrekciós beavatkozásokat. A mutatók alakulásán felül rendszeresen követni kell a JKL K+F trendeket, hogy azok változásaira reagálni lehessen.

A terület struktúrális felépítése:

  JKL (Járműtechnika, közlekedés és logisztika)
    JKL-P1 (Belsőégésű motorok hatásfok növelése)
      JKL-P1-T1 (Belsőégésű motorok légmenedzsmentje)
      JKL-P1-T2 (Motorok üzemanyag-ellátásának rendszerei)
      JKL-P1-T3 (Égésmodellek összevetése, egyszerűsítése, generálása, érzékenység...)
    JKL-P2 (Járműipari mechatronikai komponensek fejlesztése)
      JKL-P2-T1 (Gépjárművekben alkalmazott mechatronikus komponensek számítása és...)
      JKL-P2-T2 (Természetes beszédű kommunikáció elősegítése autós környezetben)
      JKL-P2-T3 (Gépjármű elektronikai eszközök, készülékek és rendszerek élettart...)
    JKL-P3 (Járművek energetikai viszonyainak kutatása )
      JKL-P3-T1 (Járműfüzérek továbbításához szükséges energiaigény csökkentésének...)
      JKL-P3-T2 (Vasúti fékrendszerek hőfejlődése, súrlódási és kopás szimulációja)
      JKL-P3-T3 (Gumiabroncs mikro-rezgéseinek hatása a gördülési ellenállásra)
    JKL-P4 (Közúti közlekedési hálózatok intelligens irányítása )
      JKL-P4-T1 (A közúti járműforgalom modellezése és irányítása)
      JKL-P4-T2 (Közlekedési alágazatok összekapcsolása telematikai eszközökkel)
      JKL-P4-T3 (Korszerű útdíj-rendszerek a forgalomszabályozásban)
      JKL-P4-T4 (Járműformációk irányítása)
      JKL-P4-T5 (Közlekedési rendszerek térinformatikai támogatása)
    JKL-P5 (Közúti közlekedési modellek és mérési módszerek fejlesztése )
      JKL-P5-T1 (Nagyméretű közúti hálózatok szimulációja, analízise, irányítása)
      JKL-P5-T2 (Radarszenzorok alkalmazása a közúti járműforgalom mérése)
      JKL-P5-T3 (Önreprodukciós úthálózati forgalmi modellek kidolgozása)
    JKL-P6 (Közlekedési alágazati munkamegosztás logisztikai feltételrendszer...)
      JKL-P6-T1 (Logisztikai ipar kialakításának feltételrendszere közlekedési hál...)
      JKL-P6-T2 (Integrált szállítási láncok szervezési és szabályozási kérdései)
      JKL-P6-T3 (Az ellátási lánc menedzsment egyes elemeinek fejlesztése)
    JKL-P7 (Logisztikai rendszerek működését támogató technológiák fejlesztés...)
      JKL-P7-T1 (Bi- és trimodális csomópontokon működő üzemek anyagáramlást előse...)
      JKL-P7-T2 (Elektronikus fuvar- és raktárbörzék alkalmazása a közlekedési cso...)
      JKL-P7-T3 (Mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazása a logisz...)
    JKL-P8 (Logisztika intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása, versenyképes,...)
      JKL-P8-T1 (Nagyvárosok áruellátását támogató city logisztikai szolgáltatások...)
      JKL-P8-T2 (Járműipari beszállítói minőségmenedzsment rendszer fejlesztése)